Előfordult már Veled olyan, hogy valaki Rajtad vezette le a feszültségét, pedig nem is miattad volt mérges? Megesett már Veled olyan, hogy ezek után fordult a kocka és inkább Te érezted magadat idegesnek, a másik fél pedig megnyugodott..? Ha igen, akkor már találkoztál az „érzelmi forró krumplizás” nevű jelenséggel.

 

Korábban Almási Kitti egyik könyvében találtam ezt a találó kifejezést, amely arról a gyerekjátékról kapta a nevét, amiben a kicsiknek az a feladatuk, hogy minél gyorsabban odaadják valaki másnak a kezükben lévő, forró krumplit jelképező tárgyat, nehogy „megégessék” magukat vele.

 

No és hogy mi a közös a negatív érzelmekben és a forró krumplikban..? Az, hogy az emberek minél gyorsabban meg akarnak tőlük szabadulni. Mégpedig gyakran úgy, hogy gyorsan átpasszolják őket valaki másnak. És talán mondanom sem kell, hogy milyen kellemetlen, ha valaki ezt csinálja.

 

Ennek kapcsán persze felmerül a kérdés, hogy mit tudsz tenni olyankor, ha valaki „érzelmi forró krumplisat” akar Veled játszani annak ellenére, hogy nem is Te vagy az oka a problémájának. Ilyen esetben az a legjobb, ha udvariasan, de őszintén rámutatsz arra, hogy szerinted a másik igazából nem is miattad mérges, és éppen ezért nem is szeretnéd elhordozni a haragját.

 

Esetleg felajánlhatod a dühös félnek, hogy segítesz neki máshogyan (lehetőleg egy sokkal konstruktívabb módszerrel) levezetni a stresszt. Ha pedig a másik nem nyitott erre, de a kérésed ellenére továbbra sem hagyja abba az „érzelmi forró krumplizást”, akkor pedig az a legjobb, ha inkább elkerülöd addig, amíg le nem nyugszik.

 

Viszont ne feledkezzünk meg az önvizsgálatról sem, hiszen mindannyiunkkal megesett már, hogy egy olyan emberen (például a párunkon) vezettük le a dühünket, akinek valójában semmi köze nem volt a problémánkhoz. Ha idegesek vagyunk, akkor gyakran nagyon nehéz megállnunk, hogy ne kössünk bele valaki másba. Pont ezért érdemes ennél jobb módszereket találnunk a dühünk levezetésére – és persze a tudatában kell lennünk annak, hogy az „érzelmi forró krumplizással” bizony olyan embereket bántunk meg, akik ártatlanok…

 

 

Tombor Zsófia /
Lélekgyöngyök