Gyakran van olyan érzésed, hogy Téged úgy istenigazából senki sem ért meg? Egyedül vagy, és nem kötődsz mélyebben az emberekhez? Csak tengsz-lengsz a világban, és nem találod a helyedet? Vagy esetleg attól félsz, hogy Téged valójában senki sem szeret igazán? Akkor ez a cikk Neked íródott. 

 

Ha jellemzők Rád a fent említett tünetek, akkor szinte biztos, hogy alacsony az önértékelésed. És hogy miért annyira veszélyes ez a dolog..?

 

Azért, mert az alacsony önértékelésed miatt el sem tudod hinni, hogy bárki is komolyan szerethet Téged – még akkor sem, ha ez a feltételezés a lehető legtávolabb áll a valóságtól. Persze lehet, hogy sejted az igazat, de teljes egészében nem tudod átérezni és elfogadni a dolgot.

 

És mivel istenigazából úgysem hiszel mások szeretetének a létezésében, ezért ÉSZRE SEM VESZED, ha valaki mégis pozitív érzelmekkel viseltetik irántad. A Te szótáradban ez nincs is benne…

 

Ha esetleg megsejted másokban az irántad érzett szeretet létezését, akkor azonnal elhessegeted ennek a gondolatát – hiszen annyira hihetetlennek tűnik a dolog, hogy számodra már szinte nevetségesnek hat.

 

Ezt a cikket azért írtam tehát, hogy rávezesselek arra, hogy nem biztos, hogy igazad van akkor, amikor azt hiszed, hogy Téged senki sem szeret. Sőt… Lehet, hogy „csupán” az a baj, hogy annyira alacsony az önértékelésed, hogy már képtelen vagy arra, hogy észrevedd mások szeretetének a létezését, mert számodra annyira hihetetlennek tűnik, hogy a vélt értéktelenséged ellenére is fontos lehetsz az embereknek…

 

 

Tombor Zsófia /
Lélekgyöngyök