A nők táborát erősíted és úgy érzed, hogy nincsen elég önbizalmad? Hidd el, hogy a problémád nem egyedi és nem csupán Te jársz ebben a cipőben! Az önleértékelés témáját fogom most Neked kifejteni annak érdekében, hogy egy kicsit tisztábban láss ezen a téren.
Az önleértékelés okai közül az egyik: félelem a kiközösítéstől
„Milyen szép ez a ruha, most vetted?” „Ugyanmár, ezt csak a turkálóból szereztem.”
„Milyen finom lett ez a leves!” „Dehogy, hiszen annyira elsóztam!”
„Nagyon ügyes voltál a vizsgán!” „Igen, de sokkal jobb is lehetett volna az eredményem!”
„Milyen szépen megcsináltad a hajadat!” „Köszönöm, de szerintem rosszul néz ki a frizurám.”
Mennyire ismerősek Neked a fentebb említett mondatok? Sajnos nagy az esélye annak, hogy eléggé.
Az önleértékelés szerepe a közösségekben
A nők sejtik, hogy ha túl jónak / szépnek / ügyesnek / sikeresnek (stb.) mutatkoznak, akkor az magában hordozza a bizonyos csoportokból (pl. barátnői közösségekből, családokból, vallási felekezetekből, munkahelyi klikkekből) való kiközösítés lehetőségét – ami igen jelentős veszélyforrást jelent az ősi ösztöneik szerint.
Például a nagyon csinos nők gyakran panaszkodnak arra, hogy a többi hölgy nem szívesen barátkozik velük, mert attól tartanak, hogy túl erős konkurenciát jelentenének nekik a férfiak megszerzése és megtartása szempontjából.
Így hát ha például egy nőt megdicsérnek azért, hogy milyen csinosan öltözött fel, akkor tudattalanul azonnal felmerül benne a csoportból való kizáródás réme. (Ne feledjük, hogy régen a túlélés csak egy közösség tagjaként volt lehetséges, az onnan való kiközösítés pedig akár egyet is jelenthetett a halállal.)
Így tehát jobb, ha a megdicsért nő azonnal elkezd szabadkozni és minél inkább lekicsinyli a saját teljesítményét, nehogy a többi hölgy elforduljon tőle amiatt a veszély miatt, amit pl. a csinossága magában hordoz. (Na meg persze nehogy a többiek azt higgyék, hogy teljesen „elszállt” magától és nagy lett az önbizalma, mert ez újabb rossz pontot jelentene a szemükben.)
Az önleértékelés befejezése – mi a teendőd dicséret esetén?
Most pedig térjünk vissza Hozzád. Hidd el, hogy már az is nagy előnyt jelent, ha rálátsz erre a dinamikára, hiszen „csupán” már ez változást indíthat el benned.
Egyébként sajnos sok esetben tényleg nem könnyű pozitívan válaszolni a dicséretekre, de egy kis gyakorlással bele lehet jönni. Itt van rá néhány példa a fenti szituációk alapján:
„Milyen szép ez a ruha, most vetted?” „Igen, nekem is nagyon megtetszett.”
„Milyen finom lett ez a leves!” „Köszönöm, tényleg nagyon ízletesre sikerült!”
„Nagyon ügyes voltál a vizsgán!” „Igen, sokat dolgoztam érte, hogy átmenjek!”
„Milyen szépen megcsináltad a hajadat!” „Köszönöm, a legújabb divatlapból néztem ki ezt a frizurát.”
És igen…nem tagadom, hogy sok embernek nagyon nem fog tetszeni, hogy valamilyen furcsa ok folytán nem értékeled le önmagadat, hanem pont, hogy elismered a saját érdemeidet.
(Szerintem a közismert szólással ellentétben az öndicséret egyáltalán nem büdös. Maximum csak annak a számára az, akinek nincsen önbizalma…)
Az előző témára visszatérve tehát elképzelhető, hogy az önleértékelés befejezését követően néhány ember el fog tűnni az életedből a viselkedésed megváltozása miatt.
Viszont egy idő elteltével biztosan jönni fognak mások. Olyanok, akik képesek akkor is Veled tartani, amikor nem szólod le saját magadat, és amikor képes vagy a saját mércéd szerint a lehető legjobb, legszebb, legügyesebb és legsikeresebb lenni.
Tombor Zsófia /
Lélekgyöngyök