„Szeretlek, de már nem vagyok Beléd szerelmes…”

már-nem-vagyok-beléd-szerelmes


Sok párkapcsolat végződik azzal, hogy az egyik fél azért szakít a másikkal, mert már nem szerelmes belé. ☹ Persze emögött az absztraktnak tűnő probléma mögött változatos okok húzódhatnak meg, de van egy tényező, ami közös az összes ilyen szakításban. 

A „szeretlek, de már nem vagyok Beléd szerelmes” típusú szétmenések mögött ugyanis végső soron a vonzalom megfakulása áll.

 

Persze így önmagában ez az állítás is nehezen értelmezhető, úgyhogy álljon itt egy olyan, való életből vett példa, amin jól tetten érhető, hogy a szakító fél szempontjából végülis a vonzalom csökkenése vezetett a szétváláshoz.

 

Az egyik ismerősöm – nevezzük most Emíliának – még régebben összejött egy olyan férfival, aki kezdetben nagyon jó választásnak tűnt. Romantikus, kedves és előzékeny volt. Idővel viszont kezdett egyre furcsábban viselkedni. Gyakran hívta fel elérzékenyülve Emíliát amiatt, hogy elmondja, hogy ő az élete értelme, és összeroppanna, ha szakítaniuk kellene. A férfi egy idő után a barátait is leépítette, csak hogy állandóan Emíliával lehessen. Nem örült, ha a nő egyedül ment el valahová, mert ő is mindenképpen vele akart volna lenni. Sokat féltékenykedett Emília barátnőire is. Ha éppen nem voltak együtt, akkor folyamatosan üzeneteket küldözgetett a lánynak.

 

Emília persze egy ideig mondogatta neki, hogy ez neki egy kicsit túl sok, de aztán feladta, mert a férfi nem igazán értette meg az álláspontját. A lány viszont egyre rosszabbul érezte magát, egy nap pedig félősen bevallotta a baráti körének, hogy „már nem szerelmes a párjába”, úgyhogy szakítani fog.

 

Sokan persze nem értették, hogy Emíliának pontosan mi baja van. „Dehát a párod a csillagokat is lehozná érted az égről!” „Én örülnék, ha csak fele ilyen elkötelezett lenne a pasim!”. „Örülj neki, hogy ilyen sok időt akar Veled tölteni.” Ilyen, és ehhez hasonló reakciókat kapott Emília a bejelentésére, mert az emberek számára egyszerűen értelmezhetetlenül absztrakt volt az a szakítási indok, hogy Emília részéről „már elmúlt a szerelem”.

 

Ha viszont annak a tudatában nézünk a kijelentés mögé, hogy a szerelem elmúlását elsősorban a vonzalom megfakulása okozza, akkor már jobban értjük, hogy mi történhetett.

 

Ahogy én látom, Emíliában az okozta a vonzódás csökkenését, hogy a partnere egyre instabilabbá és ragaszkodóbbá vált. A férfit nem tette szexibbé az sem, hogy egy idő után leépítette a baráti körét és a hobbijait is, valamint a karrierjét is elhanyagolta. A boldogságának forrását kizárólag Emília jelentette, aki számára pedig egyre terhesebbé vált ez a ráruházott felelősség. Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy Emíliában megfakult a párja iránt érzett vonzalom, aminek a hatására a benne lévő szerelem is elmúlt szépen-lassan. Ennek hatására pedig nem sokkal később pedig be is következett a szakítás.

 

Ezzel a cikkel nem az volt a szándékom, hogy bárkit is megbántsak, csak arra szerettem volna rámutatni, hogy a látszólag érthetetlen szakítási indokok mögött is ott húzódik egy valódi, jól értelmezhető ok, ami a legtöbbször a vonzalom megfakulása. Pont ezért érdemes tehát nagy hangsúlyt fektetni a vonzalom fenntartására, hiszen ezzel sok esetben meg lehet előzni a szakításokat.

 

Neked is a fentiekhez hasonló problémád van, vagy egyéb szerelmi jellegű dologban akadtál el..? Ebben az esetben segítséget nyújthat Neked az online párkapcsolati coaching, az online párkapcsolati tanácsadás vagy a  párkapcsolati tanácsadás e-mailben. Keress meg bizalommal! 🙂

 
 

Tombor-Zsofia-Lelekgyongyok
Tombor Zsófia /

Lélekgyöngyök